Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hat, ások

2012.12.06

 ido-illuzio.jpgEgy nézet szerint a múltat, letűnt korok emlékeit, homály fedi, nekünk a jelenünket

kell élnünk, s ezt csak előre nézve tudjuk tenni. Ne foglalkozzunk tehát azzal, hogy
mi volt, az idő úgyis csak illúzió, csak itt a 3 d-s világunkban érzékeljük.
Erre a felvetésre kezdtem válaszolni, s amit leírtam számomra is új felismerés:
Az, hogy valami VAN, az független az időtől. Az most VAN. Mi ennek a VANnak
egy szeletét múltként érzékeljük. Annak érzékeljük, de MOST VAN, ÉS MOST HAT.
Csakhogy nem csak ez a VAN hat ránk, hanem az a sok-sok kondicionálás amit a
hatalom a médiákon keresztül juttat a tudatunkba.
És mivel ez a két hatás ellentétes irányú nem tudunk mit kezdeni vele. Fogalmunk
sincs, hogy mi a bajunk, de hipnotizálva valljuk azt, amire kondicionáltak minket, s
ezek alapján esünk egymás torkának. A lelkünk közben haldoklik, az amit élünk, nem
az ő élete...
Más népek gyermekei láthatóan sokkal jobban viselik a médiák hatását, lelkük jóval
kevésbé beteg, mint a magyarságé. Miért? Mert a kondicionálás sokkal közelebb
áll a rezgésmintájukhoz, mint a nekünk, nem ellentétes irányú a két hatás. Minket
viszont széjjel tép.
 

sziita-testverek.jpg


A régiségben az emberek a tudásukat nem a szomszédból szerezték be, hanem
saját családjuk, és saját tapasztalataik voltak a tanítóik. Minden paraszt ember
ismerte a csillagok járását értette a „nyelvüket” tudta, mikor minek van itt az ideje.
Történelmi ismereteit a nép emlékezetből merítette, s nem az iskolában tanulta. A
kötelező oktatást Mária Terézi vezette be, ettől kezdve a gyermek ki volt téve annak,
hogy mást hallott otthon, és mást az iskolában. Mára már az egész lakosságnak
tátva marad a szája, ha egy tatár turista netán megkérdezi tőle, hogy miből gondolja, hogy a tatárok olyan hülyék, hogy egy leigázott országból lóhalálában kivonulnak, s gyorsan máshol próbálnak szerencsét, történetesen Bulgáriában. Bizony, miközben mi azt hisszük, hogy történelmünk során folyamatosan vert helyzetben voltunk,
minden csatánkat elveszítettük, addig a Kárpát medencét Árpád után először teljes
egészében bevenni a szovjet csapatoknak sikerült elfoglalnia kb fél évig tartó
ostrommal, majd ugyanekkora utat megtettek Berlinig egyetlen hónap alatt.
Így lehetséges, hogy bár a finnek már elhatárolódnak a finnugor elmélettől, nálunk
még mindig makacsul ragaszkodnak hozzá az akadémián.
Történelmünk és nyelvünk kiherélésével szép lassan elveszőben van a magyar
erkölcs is. Ma már, ha azt mondom valakinek, hogy egy küzdelem célja az, hogy
a másikat magam fölé tudjam emelni, ki tudjam belőle hozni a legtöbbet ami
lehetséges, hülyének néz. Számára egy viadal csakis a másik megsemmisítésére
irányulhat. Miért? Mert csak ez a minta ismerős számára, s Káin naponta megöli újra Ábelt, megöli, mert az nemesebb nála, s ha nem teszi, akkor jobban érvényesül mint ő, s ezt nem engedheti. Világunkat így a Gresham törvény alakítja, törvényszerűen mindig az értéktelenebb szorítja ki az értékesebbet, bármiről is legyen szó. 
Az iskolában nem tanítják a pásztor művészet iker megjelenítését, ahol ketten
hattars.jpg
egymás hátát védve segítik egymás, és nem tanítják a kazettás mennyezetekről
leolvasható erkölcsi tisztaságot.
 
Most nézzen mindenki magába….melyik mintát ismeri? Melyiket követi, éli?