Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A REND, avagy mi köze a magyarságnak a spiritualitáshoz

2013.02.09

rend.jpgA spiritualitására ébredt ember tudatosan éli az életét. Megismeri önmagát, lehántja magáról a mások elvárásainak megfelelés köntösét. Megéli önmagát, és hagyja, hogy mások is önmaguk legyenek. Felelősséget vállal életért, önmagáért. Vagyis RENDet tart.

Mit értek REND alatt?

A REND az, amikor minden, és mindenki a maga helyén van. Azt teszi, amire született, azt a szerepet tölti be, ami az övé...akármilyen síkon is van...ez a REND.

A RENDet nem lehet szabályokkal, vagy korlátokkal elérni, hisz  a szabályozó-korlátozó hatás elterel , kimozdít a saját helyünkről.

A REND nem zár ki...hisz pont az a lényege, hogy MAGAD légy...bármi is vagy. Ha nem azt teszed..már megszünt a REND.

A határainkat kell nagyon világosan látni. A magunkét és  a másikét is. Egymás udvarába nem beletaposni…az udvariatlanság.

A (magyar, és nem a porosz!) régiségben a gyermek 7 éves koráig NEM kapott feladatot. Segíthetett bármiben, ha neki kedve volt hozzá, de semmi nem volt kötelező. Így aztán saját késztetését követhette. Engedték, hogy megnyilvánuljon az, aki ő valójában. Mire 7 éves lett alig várta, hogy feladata legyen, büszke volt rá. És ez a feladat, pont neki való volt, hisz 7 év alatt megismerték őt, tudták, hogy mi való neki.

Nem dumáltak a spiritualitásról, élték. Természetük volt.