Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ébredés hajnala

2011.11.28


Ezt az írást egy  oldal címe, és közössége ihlette:

http://www.ebredes-hajnala.hu

Mostanában elgondolkoztam a mi oldalunknak a nevén. Ébredés hajnala. Arra utal, hogy mi, akik itt vagyunk az oldalon, felébredtünk Csipkerózsika álmunkból, és most az álomtól még kábán bámulunk a való világra, de már tudatosan próbáljuk megéli azt, amit elénk tesz az élet. Hajnal van. Mindannyiunk számára. Ez, nekem azt mondja, hogy bár már pirkad…és ébren vagyunk, azért még a világosságig el kell jutnunk. És mi, ezt kéz a kézben kívánjuk megtenni, egymást szeretve, és megosztva a tapasztalatainkat egymással, hogy okulhassunk belőle.

Az, hogy mire ébredtünk rá, hogy mire is világít rá a felkelő nap??? Jó kérdés! Azt gondolom, mindenki másra. A valóság, persze egy, de mi ezt a valóságot a saját szemszögünkből látjuk, a másikét, csak empátiánkkal tudjuk érzékelni.

Mikor idáig jutottam…jött a késztetés, hogy megosszam veletek azt, hogy én mire ébredtem.

Engem istenhívőnek próbáltak nevelni, a református egyház tagjaként. Isten léte egyértelmű volt, a hozzá kapcsolódó emberi dolgok már nem annyira. Így mikor tini lettem teljes fordulatot véve a világképem, elhatároztam, hogy be fogom bizonyítani, hogy az egész dolog,  isten, és az egyház tanításai, mind egy nagy marhaság. Bizonyítékokat kerestem erre a tanulmányaimban…no…a biológiában inkább mint  a fizika kémiában, és rögtön elém is tett az élet egy házaspárt, akik nagy örömmel vitatták meg a kérdést. Jehovások voltak. Ismertek…szeretek vitatkozni. Még nagyobb lelkesedéssel álltam neki a bizonyítékok keresésének. Olvasni kezdtem. És elolvastam mindent, ami csak a kezembe akadt a témában. Daniken könyvei szépen megmutatták, hogy mindenre van fizikai magyarázat, amit az istennel, istenekkel kapcsolatban az ember gondol. Csakhogy idegen lényekről beszélt….és Daniken kapcsán egymás után olvastam el a rejtélyekről szóló könyveket, 88. után megjelentek az agykontroll könyvek. Ezek fizikailag mérhető bizonyítékát adták annak, hogy az is természetes, ami nem anyagi síkon zajlik. Olvasmányaim  óhatatlanul az ezotéria világába vezettek. 93-ra kialakult a saját világképem, ami ugyan nem egyezett semelyik könyv állításával, de mindegyikből volt benne egy csipetnyi. Az a csipet, ami az én igazságomat tartalmazta. Volt könyv, amit egyetlen mondatért rágtam át. Néha próbáltam megosztani másokkal ezt a képet, de falakba ütköztem. Nekem senki nem volt a környezetemben, akivel akár két szót is lehetett volna erről váltani. Mára tudom, hogy ezekben az években már virágzott az ezotéria hazánkban, reikit, prana-nadit, lehetett tanulni….de valahogy (véletlen!!!) én ettől a vilgától elzártam magam. Olyannyira, hogy már kisebbik lányom, aki indigó, már megvolt, és simán visszatettem a polcra az indigó könyvet….nem akartam irigykedni! Igen, ez az én nagyfokú önbecsülés hiányomnak volt köszönhető.

El kezdtem dolgozni magamon. Figyeltem magam. És imádkoztam. A Miatyánkot. Ez az egyetlen ima, amit teljes szívvel eltudok mondani. Ebben minden benne van. Ennél se többet, se kevesebbet nem kérek, nincs rá igényem….ezt viszont tiszta szívvel. Volt korszak, amikor a megbocsátás részre tettem a hangsúlyt, hogy megtanuljak megbocsátani. Volt, hogy a bennem lévő gonosztól való megszabadításra. Mert az ugye világos, hogy ha van valahol „gonosz” akkor az bennem van. És végül arra, hogy legyen meg a te akaratod.

És….ahogy napmint nap, tiszta szívvel kértem, hogy legyen meg a TE akaratod, úgy ahogy a menyben azt mi elterveztük…egyre jobban vált a valóságommá az, amit apránként összeraktam világképet. Hogy isten bennem van. Hogy minden, ami velem történik, azért én vagyok a felelős (na…ezt talán túlzottan is a magamévá tettem….). .Elkezdett változni a világom. Egymás után jöttek a csodák. Leszoktam a dohányzásról, elvégeztem az agykontroll tanfolyamot…ami valójában csak annyi újat nyújtott, hogy rájöttem, ha valamire nagyon kell a pénz, akkor megkapom! És még arra is, hogy felmentem az internetre. Soha addig nem interneteztem. Akkor rátaláltam különböző oldalakra. Asztroweb, Shaumbra, Kincsesláda…Érdekes módon iwiw-en bejelölt ismerősnek a”Mennyei próféca”, és az „Árpád kori Buda nyomai a Pilisben”. No ettől mentem le hídba! Honnan tudták???

… És asztroweben ráleltem Papp gyuryra….aki mikor elmentem hozzá…az ő sajátos módján ….összefoglalta nekem mit is jelent az a sokminden, amit addig összegyűjtöttem. Ezért mondom azt, hogy engem ő ébresztett.  Mert nála állt össze bennem a kép. A mozaik összes darabja a kezembe volt…de kép, ott lett belőle.

Azóta tudom, hogy fénymunkás vagyok, hogy azért születtem le, hogy jobbá tegyem a világot, hogy saját fényemet tisztítva, világítsak. Hogy az életemnek nem az a célja, hogy szenvedjek, hanem hogy boldog legyek. Hogy nem az univerzum legkisebb porszeme vagyok, aki büntetésből került ezek közé a sanyarú körülmények közé, hanem a legbátrabb, a legerősebb lényei közé tartozom, akik felvállalták, hogy megélik a 3D és a dualitás körülményeit. Ugye itt a Földön is csak a legbátrabbak vállalkoznak a nehéz körülmények leküzdésére. Nem az ovodás mássza meg a Himaláját, és mélytengeri búvárnak is inkább erős, vállalkozószellemű emberek mennek. Hát az univerzum lényi is így vannak ezzel.

És innen már valóban kitárult a világ! Elkezdtem a saját leminősítésemet abbahagyni. És végre szeretni magam. Meglátni azt, hogy nem feltétlenül az a jó…amit a környezetem jónak gondol…és rámdiktál. Elkezdtem más hasonló emberekkel megismerkedni. Neten és élőben egyaránt. És elkezdett előjönni az a feladat is, amit én választottam magamnak. Hát ez nem az adminisztrálás….nagyon nem! Már régebben is sokszor éreztem azt, hogy egyeseknek meg mondjam, hogy hol a bibi, vagy hogy egyáltalán bibi van dolgaikban. És persze jött a kishitűség, hogy mond, hogy jössz te ahhoz, hogy belepofázz más életébe? E mellett arra is nagy késztetésem van, mint tudjátok, hogy megosszam másokkal, hogy én hogy látom a világot. És persze jött a kishitűség, hogy ugyan kit érdekel, hogy te mit pofázol, és mi van akkor, ha hülyeségnek tartják amit mondol, vagy írsz? Én mégis nekiláttam, és tettem a dolgomat. És ahogy kell, ha kész a tanítvány, megjelenik a mester! Mellettem is megjelentek olyan emberek, akiktől rengeteget lehet tanulni. Az egyikőjük mestere egy egyiptomi papnő volt. A másikójuk a magyar metafizikai egyetem alapítója. És sorolhatnám. Nincs olyan kérdés, amire ne tudnának – legalább valamilyen szinten - válaszolni. És a szép benne, hogy soha nem ugyanazt válaszolják a kérdéseimre. Arra válaszolnak, ami őket megérintette a kérdésemből. És így, a válaszaikból, én magam hámozhatom ki azt a választ, amivel önvalóm együtt rezeg. De érkezett más irányú segitség is. Mivel még mindig rengeteget kell dolgoznom az önbizalmammal, egymás után kapom a megerősístéseket. Személyre szóló csatikat (soha ilyet nem kértem se látótól, se médiumtól, amikor kaptam, akkor jött magától!!!) más- más személytől, egymástól függetlenül mondták lényegében ugyanazt. Hogy a csatornám tiszta, és nagyon jó, amiket írok, hogy meg kell mondanom az igazságot ami bennem van, viszont akinek szól, az azt kezd vele amit tetszik, nem mehetek utána. És, ne hagyjak másokat bele szólni, abba amit leírok, elmondok… - na ezután az üzenet után, már nem kértem ki más véleményét, mielőtt elküldtem volna egy hozzászólást…És kaptam olyan üzenetet, hogy mit tegyek, hogy jobban meg tudjam fogalmazni a kapott üzeneteket. Megfogadtam a tanácsot. És most, ott tartok, hogy leölök a géphez, tudom, hogy mit akarok írni. Elkezdem a reagálást, és mire felocsúdok, ott az írás…és tök más van benne, mint ahogy azt én elképzeltem!

Mindeközben azt veszem észre magamon…hogy közeledem a tisztán érző léthez. Egyre erősebben érzek meg dolgokat. Megfogalmazni, még sokszor nem tudom az érzést sajna le kell fordítani az elme számára, anélkül nem lehet átadni az üzenetét. De dolgozom magamon….és remélem ez is fejlődni fog.