Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fény ünnepek

2012.06.25

szertuz.jpg A régiségben karácsonykor a fény születését ünnepelték, innentől a férfi erők dolgoznak....innentől egyre erősödött a kint, és munkával töltött órák száma. Pezsdül az élet. A nyári napforduókor - Szent Ivánkor- pedig a női erők kezdenek el dolgozni, hogy majd karácsonykor megszülhessék, megszülethessen a fény. Innentől egyre kevesebb a kint töltött órák szám, egyre jobban bezárul az élet. A férfi a kint, a nő a bent. A szakrális év (még a katolikus is!) a nyilas havával indul, adventtal. Ez az időszak a lecsendesedés....a várakozás időszaka. Az önmagunkba fordulás, a magunkon való dolgozás ideje, hogy bennünk is megszülethessen a fény.  Érdekesség még, hogy  a két fény ünnep egy-egy János ünnepe. Karácsonykor János napja van, a nyári napforduló után Szent Iván napja, ami Keresztelő János ünnepe.

Jelen világunkba mindent fordítva csinálunk. Nyáron elmegyünk hetekre nyaralni, amikor pezseg az élet, akkor mi lóbázzuk a lábunkat. Télen, amikor nem lenne más dolgunk, mint hogy magunkba megtaláljuk a fényt, hogy megszülethessen, nálunk akkor van az év végi hajrá.

A hétvégén fény ünnepen voltam a  Kárpáthaza kellős közepén lévő Gödény halmon, ami a legrégibb (az első forrás róla egy i.e. kb 5000 éves rovás- tudomány által elfogadott forrás.), és egyben még most is a legmagasabb kun halma. Föld piramisnak épült. A gödény, másnéven a pelián a rák havának keleti megfelelője...és mint tudjuk most a rák havában vagyunk. Ezért is a legmegfelelőbb hely erre az ünnepre.

Csodálatos élmény volt a Nap felkeltére lefelé rálátni...hisz a halom körül a végeláthatatlan síkság terül el....a többi energiákról már nem is beszélve. :o)