Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NINCS KI ELLEN, avagy bizalom és elfogadás

2011.11.28

fenyveledMostanában a bizalom foglalkoztat. Illetve a bizalom hiánya. Nézem a különböző spirituális oldalak közönségét, és – mivel magamból indulok én is ki – tárom szét a karom, hogy hogy is van ez. Azzal a naiv hittel tettem be a lábam, valamikor réges-régen az első ilyen oldalra, hogy azokban, akik az úton járnak, megbízhatok. Nyugodtan, és nyíltan tehetem a dolgom, hisz nem akarnak ártani nekem, és mint úton járóról ők is tudják, hogy én nem tudnék ártani senkinek. Miután kiraktak két oldalról is mint parazitát, rá kellett jönnöm, hogy nem így van. Az emberek nem tudják ezt a másikról. Nem bíznak a másikban. Ezt úgy értem, hogy megszoktuk, hogy nem számíthatunk senki másra, csak magunkra, és hogy mindenki a saját érdekében, a saját mundérját védve nyilatkozik, és nem nézi, hogy kit hogyan bánt meg közben. Hozzá szoktunk, hogy az emberek nem fogadják el a másik embert feltételek nélkül, hogy ha azt akarjuk, hogy szeressenek, akkor feltételeknek kell megfelelnünk. Így, sajnos még mi is, és még most is, próbálunk megfelelni. Ha valaki nem teszi, az szemet szúr. És megszokásból eszünkbe sincs azt figyelni, hogy milyen energiák áradnak abból amit írt, vagy….ha igen, akkor a saját tüskéink szűrőjén át érezzük azokat.Én, nem mondom, hogy már tökéletes vagyok ezen a téren, de nagy hangsúlyt fektetek a mások elfogadására. Én látom (legalábbis remélem) mindenki szépségét. Látom, hogy mindenkinek meg van a maga életfeladata, és ehhez a feladathoz, kapcsolódnak bizonyos tulajdonságok, hajlam, ami lehet,hogy mások számára furcsa, esetleg érthetetlen, de e nélkül nem tudná az illető véghez vinni a feladatát. Úgy veszem észre, ezzel a tulajdonsággal igen kevesen rendelkeznek. Mondok egy példát. Van egy ismerősöm. Az ő életfeladata a tisztítás. Minden síkon. Így ő nyerset eszik. A kenyere aszalt búzacsírából készül. És ezt az életmódot, ennek fontosságát szinte fanatikusan hírdeti. Nos, én nem hogy nyersen nem tudnék élni, de még vegetáriánus sem vagyok, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem szeretem a zöldségeket…ez van. Hús se sokat eszek…de csak zöldségen…sajna nem tudnék élni…egyenlőre. Ami igazán érdekes, hogy én, nem nézem ezt az ismerősömet bolondnak, sőt. Amikor a legváratlanabb helyzetben előjön ezekkel a dolgokkal, nekem is furcsa, de tudom, hogy nincs ezzel semmi baj, ő is tanulja még a mesterségét.Értitek mire akarok kilyukadni?

Mindenki csak saját magát adja. Abból a szempontból tud reagálni, ami az övé.
Aki nem ismert engem valójában, csak azt hiszi, gondolom nekik most felmerült a kérdés, hogy ha azt állítom, hogy ennyire el tudom fogadni a másikat, akkor miért olyan csípősek a reagáim. Sőt, olyat is kaptam már, hogy nem ártana végig olvasnom, és az egész irományra reagálnom. Szeretnék magyarázatot adni. Én a fény jegyese vagyok. Kifejezetten a megbúvó dolgokra specializálódva működöm. A nyilvánvaló marhaságokkal nem nagyon foglalkozok, azt úgyis figyelmen kívül hagyja a többség. Viszont az olyan dolgok, amik 98% -ban fényt hirdetnek, de a maradék 2 %-ban ott az elrejtett sötétség ( és itt nem feltétlenül rossz szándékra gondolok, hanem "tudatlanságra", félelemre, vagy egyszerűen a régi beidegződésekre), na…arra szoktam ugrani. És lehet, még mérges vagyok, amikor ilyet találok, és ennek az energiáját érzitek, s ezért gondoltok süninek. De….ahogy leírom amit kell, a mérgem már el is száll….
Mostanában egyre sűrűbben emlegetem, hogy NINCS KI ELLEN. Talán azért, mert így választások környékén megszaporodnak azok a felhívások, amik arra sarkalnak, hogy tegyünk együtt az ország felemelkedéséért. Egy a gondom csupán, hogy sajnos legtöbbször nem így fogalmaznak. És van, ahol sajnos azt érzem, hogy ez nem véletlen. Sajnos hiába tudjuk, mégsem tudjuk az életünkbe átvinni, vagy komolyan venni azt, hogy ha bárki/bármi negatív dolog ellen gondolok, cselekszek, akkor az a dolgot, azt az illetőt erősítem. Ezért nem tanácsos a fókuszunkat olyan dologra irányítani, amit nem szeretnénk – pl: az emberiség és főleg a magyarságszolga soraba tartása, butítása, kiszipolyozása, megtévesztése, mérgezése stb. Ezeket a dolgokat, ha már már fel kell hoznunk, akkor egyszerűen, lényegretörően is meg lehet fogalmazni (ahogy a román kisfiú tette), de még véletlenül sem szabad negatív energiákat, indulatokat tenni bele. Ők….akikre fel szeretnénk hívni a figyelmet, a negatív energiákból táplálkoznak. Ez élteti, erősíti őket. Kérlek benneteket, vegyük ezt komolyan.
A másik fele meg a NINCS KI ELLEN kérdéskörének, vissza utal az írásom elejére. Mindenkinek meg van ugyanis a helye a világban. Mindenkinek a maga feladata. Az Isten, nem teremt selejtet. Legfeljebb mi nem látjuk, hogy mire való. Ha pedig ez így van, akkor ugyan miért mennénk ellene?? Magunkat változtassuk….és az életünk filmje is változni fog. Vonatkozik ez, egy nép, egy bolygó összességére is.